Dunamenti Sporthorgász Egyesület

fejléc

Busa

Süllő

Harcsa

Ponty

Kárász

Amur

Az amur (Ctenopharyngodon idella) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó Ctenopharyngodon nem egyetlen faja.

Megjelenése

Rendkívül izmos, nagy testű, torpedó alakú hal. Szája félig alsó állású, nagy szemei alacsonyan ülnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. Háta zöldesbarna, oldala a pikkelyek fekete kontúrja miatt szürkésezüst, hasa sárgásszürke színű, úszói kissé vörhenyesek. A méteresre megnövő amur maximális tömegét 25–30 kg-ra becsülik, leggyakoribb a 4–10 kg-os példányok.

Életmódja

Melegkedvelő faj, de alkalmazkodik az alacsonyabb hőmérséklethez is. Növényevő, édesvízi hal, főleg fonalas algákat, lágyszárú hínárféléket, idősebb korában a nádat és különféle vízinövényeket eszik. Vannak kivételek amiket szinte sohasem eszik mint például a sás a sulyom és a vízi tök. Vízi növényből naponta akár testtömege 140%-át is képes elfogyasztani (ez az adat a száraz növény nedves/élő állapotában sokkal több) de természetesen minél melegebb a víz, annál gyorsabb az anyagcseréje is.

Horgászata

A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként szóba jöhet főtt kukorica, különféle gyurmák, giliszta, de még zöld növények, nádlevelek is. Horgászatához nagy teherbírású készség használata indokolt. Szinte kihúzatja magát de, a parttól egy 2 méterre mint a torpedó úgy megy és nagy horgászélményt jelent ahogyan, védekezik a horgon.


Creative Commons License       Ez a szöveg a magyar Wikipédia Amur (hal) című szócikkéből származik (a változat dátuma: 2016. november 28.). A CC-BY-SA-3.0 licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Share