aug20 fejléc

aug20

aug20

Dunamenti Sporthorgász Egyesület

fejléc

A Dunakeszi Kavicsbányató története, múltja, jelene

A jelenlegi horgásztó területe a hetvenes években Gödi Dunamenti Mgtsz tulajdonában volt. A nyolcvanas évek elején, próbafúrásokat végeztek, és ennek eredményeként a területen kavicsbányát nyitottak. A keletkezett tó területére 1985-ben, a tsz, kizárólag saját tagjai részére horgászegyesületet alapított. A kilencvenes évek elején a szövetkezet megszűnésekor az akkori vezetőség kitartó küzdelmének, és az akkori tagság jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően az egyesület meg tudta vásárolni a területet, ami akkor még részben bányaművelés alatt állt. A bányászat befejezése után az egyesület, a szükséges szervezeti átalakulás után – a termelőszövetkezet égisze alatt működő egyesületből önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesületté vált, és felvette a Dunamenti Sporthorgász Egyesület nevet, – terület kizárólagos tulajdonosa, és a tó kizárólagos kezelője lett. Azóta, a mindenkori vezetőség, a törvényi előírások messzemenő betartásával, és tulajdonosi szeretettel, a tsz által alapított horgászegyesület jogutódjaként kezeli a tavat. Ennek eredményeként jött létre a káposztásmegyeri lakóteleptől kb. 1 km-re északra, de már Dunakeszi város közigazgatási területén található, a horgászok körében igen népszerű Dunakeszi Kavicsbányató. Területe 19 ha, átlagos mélysége 4-4,5 m, de helyenként a 6-7 m mélységet is eléri. A mederfenék kavics, illetve homokos kavics aljzatú, a tóközép táján helyenként enyhén iszapos. Bányató jellegénél fogva igen kevés kivételtől eltekintve, gyakorlatilag akadómentes.

Halállomány, telepítés
telepites
A tó jellemző hala a ponty, amelyből a kétnyarastól kezdve a 20 kg-on felüli példányokig minden méret megtalálható. Jellemző nagyság a 2-3 kg-os. A tórekordot az egyesület jelenlegi titkára Beszédes István tartja, egy 25,8 kg-os ponty megfogásával. A fogás sportértékét emeli, hogy sporttársunk mindezt úszós készséggel, és 0,13-as (!) monofil zsinórral vitte véghez. A kapitális ponty természetesen a mérlegelés után visszakerült a tóba. A pontyon kívül jelentős mennyiségű keszegféle is található. Maradványhalként kárász és szép számú amur is van a tóban, habár ezeket a halfajokat a 2013. évi CII. sz. törvény életbe lépése óta, mivel nem őshonos halnak minősülnek, nem telepítjük. Ragadozóhal állományunk elfogadhatónak mondható. Süllő és csuka telepítésével igyekszünk szinten tartani az állományt. 2008-ban néhány szürke harcsát is telepítettünk. Legutóbb, egy 47 kg-os akadt horogra. Ezt a tavunkhoz viszonyítva kapitálisnak mondható példányt, – legnagyobb örömünkre – egy napijeggyel horgászó vendégünk ejtette zsákmányul.

Él egy legenda is a tavon, ami szerint van egy „őshonos” harcsánk, ami akkora, hogy néhány alkalommal kifejlett vadkacsát is lehúzott.

Ezt az eseményt, Fekete István örökbecsű szavaival kissé szabadon élve „csak kivételes horgászok láthatták akkor, amikor az emberiség nagy része alszik.”. Ettől azonban nem biztos, hogy nem igaz. Komolyra fordítva a szót, a tó halállománya úgy mennyiségileg, mint minőségileg kiválónak mondható.

Share